Mit mond a Biblia az önszeretetről, a szerető énről?

Mit mond a Biblia az önszeretetről, a szerető énről? Válasz



A Bibliában leírt szeretet egészen más, mint a világ által vallott szeretet. A bibliai szeretet önzetlen és feltétel nélküli, míg a világ szeretetét az önzés jellemzi. A következő részekben azt látjuk, hogy a szeretet nem létezik Isten nélkül, és az igaz szeretetet csak az tapasztalhatja meg, aki saját maga is megtapasztalta Isten szeretetét:



Róma 13:9–10 A parancsolatokat: „Ne paráználkodj”, „Ne ölj”, „Ne lopj”, „Ne kívánj!” és bármilyen más parancsolat is legyen, ebben az egyetlen szabályban foglalják össze. : „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” A szeretet nem árt felebarátjának. Ezért a szeretet a törvény beteljesülése.





János 13:34–35, Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást. Ahogy én szerettelek titeket, úgy szeressétek egymást. Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.



1János 4:16–19, és így ismerjük meg Isten irántunk érzett szeretetét, és támaszkodunk rá. Az Isten szeretet. Aki szeretetben él, az Istenben él, és Isten őbenne. Így válik teljessé közöttünk a szeretet, hogy az ítélet napján bizakodjunk, mert e világon olyanok vagyunk, mint ő. A szerelemben nincs félelem. De a tökéletes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelemnek köze van a büntetéshez. Aki fél, az nem válik tökéletessé a szerelemben. Szeretünk, mert ő szeretett először minket.



Az a kijelentés, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat, nem parancs, hogy szeresd önmagadat. Természetes és normális, hogy szeretjük önmagunkat – ez az alapértelmezett álláspontunk. Világunkban nincs hiány az önszeretetből. Az a parancs, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat, lényegében azt jelenti, hogy úgy bánjunk másokkal, mint mi magunkkal. A Szentírás soha nem parancsolja, hogy szeressük önmagunkat; azt feltételezi, hogy már megtesszük. Valójában a nem újjászületett állapotukban lévő emberek túlságosan szeretik magukat – ez a mi problémánk.



Jézus irgalmas szamaritánusról szóló példázatában csak egy volt, aki igaz felebarátnak mutatkozott a rászoruló emberrel: a szamaritánus (Lk 10:30–37). Voltak még ketten, egy pap és egy lévita, akik nem voltak hajlandók segíteni a rászoruló emberen. Az, hogy nem mutattak szeretetet a sérült ember iránt, nem abból fakadt, hogy túl kevéssé szerették magukat; ez annak az eredménye, hogy túlságosan szerették magukat, és ezért az érdekeiket helyezték előtérbe. A szamaritánus igaz szeretetről tett tanúbizonyságot: idejét, erőforrásait és pénzét nem törődött önmagával. Kifelé figyelt, nem befelé. Jézus ezt a történetet annak szemléltetéseként mutatta be, hogy mit jelent felebarátunkat úgy szeretni, mint önmagát (27. vers).

Le kell venni a szemünket magunkról, és törődnünk kell másokkal. A keresztény érettség megköveteli. Önző ambícióból vagy hiú beképzeltségből ne tegyen semmit. Inkább alázattal értékeljetek másokat magatok fölé, ne a saját érdekeitekre figyeljetek, hanem mindenkit a többiek érdekeire (Filippi 2:3–4). E szakasz szerint a mások szeretetéhez alázatra, mások megbecsülésére és mások érdekeinek előtérbe helyezésére irányuló tudatos erőfeszítésre van szükség. Minden, ami ennél kevesebb, önző és hiábavaló – és elmarad Krisztus mércéjétől.

Mindezt nem szabad úgy érteni, hogy értéktelennek kell tekintenünk magunkat. A Biblia azt tanítja, hogy Isten képmására vagyunk teremtve, és ez a tény önmagában nagy értéket ad nekünk (lásd Lukács 12:7). A kiegyensúlyozott, biblikus nézet az, hogy Isten egyedülálló teremtményei vagyunk, Isten által a bűneink ellenére is szeretett, és Krisztus által megváltottunk. Az Ő szeretetében szerethetünk másokat.

Istennek Krisztusban irántunk érzett maradandó szeretete alapján szeretünk másokat. Válaszul erre a szeretetre megosztjuk mindazokkal, akikkel kapcsolatba kerülünk – felebarátainkkal. Valaki, aki attól tart, hogy nem szereti magát eléggé, rosszul fókuszál. A bibliai értelemben az Isten iránti szeretetének és a felebaráti szeretetének kell lennie. Az önvaló olyasvalami, amit el akarunk hagyni az útból, hogy külsőleg úgy szereshessük, ahogyan kell.



Top